baby_boomsday

Baby Boomsday

„Transzparencia, obszkurancia. Ha öt

ujjad átdughatod rajta, kapu, ha nem, ajtó.

Hunyd le szemed és láss.”

(James Joyce: Ulysses)

Annyi élet sincs benne, mint egy darab kőben, Sz. Juli mégis akkorát üt a félgömb alakú gombra, mintha egy pofátlan, vérszívó szúnyogot csapna agyon. A kifogyott elemet szükségtelenné vált kicserélnie, a munkahelye elszállt. A szokás mocskos hatalmával nem tud szembeszállni, ma is felébred öt óra negyvenkor. Ad magának három percet, mielőtt felül, és lusta mozdulattal belebújtatja lábát a csatos-pántos-márkás bőrpapucsba.

Dáriusz, az újságkihordó ma, június 16-án öt óra negyvenkor ér oda a Szesz Juli feliratú régi típusú ajtóhoz, hogy a levélbedobó nyíláson belökje az előfizetett napilapot. Azzal szórakozik reggelenként, hogy az újság a szőnyegen (perzsa, örökség) landoljon, és ne az ajtó és a szőnyeg közötti keskeny parkettarészen. Ma kicsit távolabbra sikerül irányoznia a nyomdaterméket. Tetszik neki Szesz Juli, nem csak a neve. Ha épp nem jön senki a lépcsőházban, beles a nyíláson, hátha meglátja áttetsző hálóingben.

Most is les.

Sz. Juli gyors mozdulattal életet lehel az este nyitva felejtett laptop-ba. A monitoron rávicsorog a Juli Szesz Facebook oldal. Relationship: single. Kikóvályog a konyhába, bekapcsolja a vízforralót, és kimegy WC-re (külön WC, az előszobából nyílik). Nem csukja be maga mögött az ajtót, nem nyitja ki a mosdó csapját. Hallani a pisistergést a fajanszon, majd némi matatást a WC-papírral. Lezúdul a víz az öblítőből. Sz. Juli nem mos kezet, pedig mindig kezet mos. Kilép az előszobába, haja izzó láva, feneke plasztikus dombormű.

A bejárati ajtó előtt az előszoba-szőnyeg szélén hever az újság. Sz. Juli balra fordul, és elindul az újság felé. Ebben a pillanatban láthatóvá válik egy szolid kis folt a hálóingen, az Sz. Juli két lába közötti sötétes mezsgyén (nem borotválja magát). Dáriusz nagyot nyel. Áldja az eszét, hogy rohamtempóban kiszórta már az összes újságot, és az Sz. Julinak járót hagyta utolsónak. A közeledő foltra mered, pislogni is elfelejt. Sz. Juli vörösre lakkozott lábkörmével addig piszkálja az újságot, míg az át nem fordul a címlapra, ahol öles betűkkel ez olvasható:  Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma.

Sz. Juli rátapos az újságra, hirtelen mozdulattal lehajol (a könnyű hálóing egy pillanatra láttatni engedi a két melle között feje tetején álló szív csücske felét), felveszi és dühödten kilöki a napilapot a bedobó nyíláson keresztül a lépcsőházba. Elindul a konyha felé. Dáriusz a szemgolyójához kap (ez így nem pontos, mert a szélsebesen rácsukódó szemhéj ebben őt megakadályozza), és gondolkodás nélkül visszadugja a sajtóterméket. Sz. Juli megtorpan a neszre, visszafordul. Újra kitolja a nyíláson, de az megint visszaérkezik. Be-ki, be-ki, be, nacheinander. Mikor harmadszor történik ugyanez és Sz. Juli szeme megint a címre téved,  átsuhan, mit suhan, átvillámlik az agyán, vajon ő a középosztályhoz tartozik-e. Csesszék meg. Még egyszer kipréseli a sajtót a lyukon, ezúttal tétovázva. Kilenc másodperc elteltével megint bent landol az újság a földön, címoldal nélkül, és a levélbedobó nyílásban megjelenik öt ujj.

– Ki vagy? – kérdezi Sz. Juli kíváncsisággal vegyes ingerültséggel.
– Az újságos, már találkoztunk. – így Dáriusz. – Kinyitod?

Sz. Julinak tetszik a farkas férfias hangja. Igen, már emlékszik, egész jó csávó. Amikor legutoljára hajnalban a reptérre indult (taxi várta lent február 3-án), majdnem fellökte a pasit, úgy loholt, le ne késse az utolsó felszállást. Mit akarhat? Némi vajúdás után elfordítja a kulcsot a zárban, ami ekkor már nem is zár, inkább nyit. Who’s Afraid of Virginia Woolf?

Dáriusz beröpteti a címlapból hajtogatott papírrepülőt, és bemutatkozik. Sz. Juli megkérdezi, hogy lehet ilyen névvel újságkihordó, amúgy meg kér-e kávét vagy salátatörvényt salátát, friss, az éjjel csinálta. Meg paradoxon is van. Dáriusz sokatmondón vigyorog, és igent mond a kávéra. No para. Útban a konyha felé Dáriusz beles a nappaliba (Sz. Juli a szakítása óta ott alszik, nem a hálószobában), látja a laza káoszt, könyvek, újságok szanaszét, behúzott sötétítő függöny, félhomály, hamutartó a dohányzóasztalon (nem üres), vörösboros pohár (üres). Tisztára, mint egy romkocsma.

A konyhában a fütyülő vízforraló, mint Aladdin csodalámpája. Sz. Juli hangosan felnevet: Forr a dalom! A férfi ránéz, és belekezd az Ezeregyéjszaka meséibe. A nő csupa fül.

A képzelet szülötte felsír.




There are no comments

Add yours

Loading...