OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hosszú, sötét nyár

A mi országunkban mindig nyár van, de véget nem érő sötétség borult ránk. Odaát, Oppozítiában viszont örökké süt a nap. A nap süt… de metsző hideg van, és egész évben hó borít mindent.

Azt beszélik, hogy valamikor réges-régen, még a nagyapám nagyapjának idejében nem így volt. Nem voltunk két külön ország, és az időjárás is pontosan olyan volt, mint bármely más népek lakta vidékeken a Földön. Szerintem ez csak legenda.

Az emberek hosszú időn keresztül békében és jólétben éltek. (Ebből is gondolom, hogy mese az egész.) Mégsem voltak boldogok, mindenből egyre többet és többet akartak. Nem tetszett ez az isteneknek, és megbüntettek minket. Birodalmunkat kettészakították, nálunk mindig meleg legyen, odaát meg hideg. Itt sose süssön a nap, ott állandóan.

A két ország között nincs átjárás. A lófüggöny áthatolhatatlan. Az istenek ugyanis az egész határra lovakat állítottak, szorosan egymás mellé. Előbb felénk fordulnak, nekünk kell etetnünk őket, és az oppozitokhoz pottyantanak. Holdtöltekor az állatok hátraarcot vesznek, onnantól egy hónapig az oppozitok feladata az etetés, és a miénk a trágyalapátolás. A következő teliholdkor a lovak ismét megfordulnak… és így tovább.

Mostanában aggasztó hírek érkeznek a lóellátóból. Már csak egy hónapra elegendő szénánk maradt. Hogy azután mi lesz, elképzelni sem tudom.




There are no comments

Add yours

Loading...