Látom, ha hiszem

Látom, ha hiszem (dohogásaim versek és zene kapcsán!) Valódi sanzonok szóltak Müller Péter Iván és Gerlóczy Zsigmond Dezső közös estjén – AlteregoTiszakécskén (2014. május 10.). A koraesti programban Seress Rezső munkássága, dalai voltak a központban, megtűzdelve a Látom, ha hiszem könyv\sugárlemez dalaival: puritánul, zongorakíséretes ének formában. A Seress-dalok ezen, értően, olykor humorral átszőtt, finom előadása az énekes\előadó Müller új arcát mutatta nekem, és az …and Friend zenekar dalainak ilyen előadása is izgalmas terepnek találtatott. Gerlóczyban pedig egy fantasztikus tehetségű, fiatal muzsikust ismerhettünk meg! Müller Péter Iván  – aki a múltszázad 80-as évei közepétől már Sziámi művésznéven szerepel! – munkásságát 1982-től kísérem figyelemmel. Meghatározó zenei\művészeti\közösségi élmények értek a Kontroll Csoport karcosabb, a Sziámi-Sziámi kifinomultabb, majd a 90-es évek intellektuálisabb (már csak: Sziámi) zenéje által. Először a rendszeres koncerteken, később hanglemezekről. Végül – a nosztalgia jegyében is! – találkoztam a 2005-ös kiadású Dalszövegkönyv című, lemezmellékletes könyvvel, amely összefoglaló áttekintést adott Sziámi dalszövegeiből a kezdetektől 2004.-ig Tulajdonképpen e kötet megjelenéséig nem olvastam Sziámi szövegeit. Ekkor és itt szembesültem azzal, hogy ezeknek a dalszövegeknek egy része: VERS is. A Testből testbe – ami a magyar popműfaj egyik legszínvonalasabb albuma volt a 90-es években! – dalaiban elképesztő szövegeléssel, szójátékokkal, csodálatos (magyar)nyelvi szófordulatokkal találkoztam már meghallgatva is. Olvasásuk által – a leírt forma látványától, tagolásától! – pedig új színnel gazdagodott mindez. S most, 2014-ben itt az újabb, már a második dalszövegkönyv: a Látom, ha hiszem. Természetesen hangi sugárlemez-melléklettel! Sziámi1 S itt meg kell állnunk egy kicsit! Mert a kötet 35 verset\dalszöveget tartalmaz, viszont a lemezen szereplő …and Friends zenekar albumán – a mellékleten! – mindössze 15 hallható! Hogy is van ez? Ennek megmagyarázásához Sziámi élettörténetéből is meg kell ismernünk dolgokat! Az 1951-es születésű művész 1973-ban szerezte meg a Magyar Rádió stúdiójában a rádiószerkesztő-riporter diplomát, 1974-ben az Állami Artistaképző Iskolában bohócnak tanult, de végül cirkusz- és varietérendezői képesítést kapott. 1976-ban az ELTE Bölcsésztudományi karán magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett. 1981-ben film- és televízió-rendezői diplomát kapott aSzínház- és Filmművészeti Főiskolán. Vizsgafilmje az Ex-Kódex című alkotás volt. Zenei képesítése nincs! Zenekaraiban – URH, Kontroll Csoport, Sziámi-Sziámi, Sziámi, …and Friends – szövegíró és énekes! A Sziámi-együttest a zenei motor\szerzőtárs, Gasner János halálával, 2009.-ben oszlatta fel! 1992-től a Sztiget Kulturális Szervezőiroda Kft. tulajdonosa és kreatív igazgatója. 1993-ban Gerendai Károllyal megszervezte az első Diákszigetet, (1993. augusztus 19-26.)! 1998-ban a Miskolci színház Játékszínének művészeti vezetője lett, majd 2001-ben az akkor induló Miskolci nemzetközi operafesztivál alapító igazgatója és főtanácsadója. 2005-től a Magyar Állami Operaház stratégiai igazgatója. 2005-től kezdődően ötletgazdája és házigazdája a Songwriters – ahol a dalok születnek nevű rendezvénynek, mely a hazai alternatív zenészeknek kínál előadói fórumot. 2008-tól a Baltazár színház tagja. Az 1998. januárjában alakult Baltazár Színház Magyarországon az egyedüli hivatásos színtársulat, amely értelmi sérült színészekből áll. A társulatot működtető Baltazár Színház Alapítvány úttörő feladatot lát el azzal, hogy a fogyatékosságot háttérbe szorító és a művészi sorsot előtérbe helyező látásmóddal rendelkezik. Megteremti, hogy sérült emberek a tehetségükből éljenek meg. Működésének alapja, hogy előadásai társadalmilag ne kirekesztve készüljenek és kerüljenek bemutatásra. Az előadásokat ne “ahhoz képest” ítéljék meg, hanem önmagukért.A társulat működésével olyan kultúrát kíván megteremteni Magyarországon, amely társadalmi integráció lehetőségét nyújtja sérült embereknek. Célja, hogy tevékenysége nyomán a sérült emberek társadalmi megítélése megváltozzon. S itt kapcsolódunk vissza újra a megjelent kötethez. Ugyanis az itt megjelent versek\dalszövegek egy része egy különleges lemez és gálaest keretében, a Baltazár színház művészeinek támogatására és tevékeny közreműködésükkel megvalósított Árad a szeretet – emberi minimum koncert (MűPa 2014. május 26.) részére íródott! A dalokat a közreműködő művészek – popszakma krémje: Zorán, a Makám, Koncz Zsuzsa, és így tovább! – előadásában, a Baltazár színház színészeinek rövid jeleneteivel plasztikus egésszé varázsolva élvezhette a közönség. Mivel én a koncertről kinnrekedtek közé tartozok, innentől – szigorúan! – a megjelent kiadvánnyal kapcsolatos véleményemre szorítkoznék! Müller Péter Sziámi a magyar kulturális életben egy olyan kövület, amely a művészetet az önkifejezése érdekében csinálja, mert mondanivalója van, mert közölni akar. Lassan már 45 éve! (Magánügyem, de én ilyen művészeket, műveket keresek minden művészeti ágban! S kritikáimat is e gyakorlat elterjedése érdekében írom!) Ehhez a művészetek közül a színház, a film, a zene és az irodalom – a versek! – szolgáltak eszközéül. Érzékeny lelkiségű, finom ember, aki olykor igen parlagi is tud lenni (hogy a közönség a langy posványban kapja már föl egy kissé a fejét: például a Szegény Diána…). Szavaival erőteljesen személyes műfajokba (versek, sanzon) keveredve merészen egyensúlyoz az egyedi érdektelensége vagy általánosíthatósága között. Olykor merészsége már bosszant is, de utólag – és folyamatában szemlélve! – már finomabb megítélésre számíthat tőlem. https://www.youtube.com/watch?v=bhg6ap2JWYs Közhely: a versek azért vannak, hogy olvassuk őket. A dalok meg hallgatásra. Mivel a hanglemez a kötet végén van elhelyezve, előbb a versekről pár sor, melyeknek majd a fele nem is vers, hanem „csak” dalszöveg, s amelyek a dallam és hangszerelés mankója nélkül talajtalannak maradván nem igazán érvényesülhetnek. De vannak olyanok is, melyek erős húzása a zenével szövetkezve még erőteljesebben hat. A kötet 35 verse 5 fő csoportra van osztva: –         Látom, ha hiszem (…and Friends CD) –         Csodalépés (Rátóti Zoltán dalai) –         Pupalu (Szirtes Edina Mókus dalai) –         Baltazár dalműhely (a foglalkozásokon született dalok) –         Az isten álljon meg! (Gasner János dalai) Minden csoportban vannak vers-gyöngyszemek, és akadnak persze dalzsengék is. Néhány gyöngyszem (most csak az olvasottak közül, mert a sugárlemezen lévőket zenével is összevetetten értelmeztem): Fülelő, A többi néma csend, Árad a szeretet, A másik, Szalamandra honlapok, Síntévesztő (mely József Attila Születésnapomra versének kifordítása! S amelyet műfajilag a magyar slambuc szóból eredeztetett angol műfajmegjelöléssel, divatos és megfelelően sznobos ánglicizmussal szoktak besorolni, főleg költőkörökben… –  na, ezt jól megaszontam!). Ezek dallam nélkül is izgalmasak, szépek. De kíváncsi lennék, mit tud hozzátenni 1-1 dallam, hangszerelés mindehhez?! Tulajdonképpen ide tartozna a Miért mondják? vers is, mely egyszerűségével, emberségével és tisztaságával külön kategória (s amelyet hallottam zongorakíséretes sanzonként is…). Aztán itt vannak a nagyon dalszerű költemények (Föld hátán, Pótdal, Csodalépés), melyek belső lüktetése, formája eleve dalt feltételez hozzájuk. De – mint már fentebb is utaltam rá! – a vers annyira személyes műfaj mind a költő, mind a befogadó oldaláról, hogy itt csak egyéni megérzéseim alapján szelektálnék! Mások – nyilván! – más lélekhullámra rezdülnek meg! A három vers közül az elsőt zongorakíséretes dalváltozatban is hallhattuk már… A kötet első 15 verse dalszöveg is! Megzenésítésüket a kötet mellékleteként adott sugárlemezen hallhatjuk! Ezek között is találunk igazi verset, és persze „csak” dalszöveget is. És itt mindjárt egy kis kötözködés részemről! A 15 versből 13-nak van ajánlása. Általában személyek, zenészek, családtagok. De például 3-ról nem tudtam megfejteni, hogy kicsodák is (Duel, Nono, Fábián László). Szerintem egy-egy megjegyzés nem ártott volna kilétük tisztázásához! Most elgondolom: ha valaki csak a verset, költészetet szereti, akkor mit mondhat neki egy olyan ajánlás, hogy Dévényi Ádámnak? Vagy ugyane név mit jelent egy 25évesnek, aki nem ásta bele magát a magyar szórakoztató-zene történetébe (és nem tudja, mi is az az Átmeneti Kabát)? És Nono ugye nem a zeneszerző Luigi? Továbbá: a dalokat hallgatva kiderül, hogy a leírt szöveg és a dalokban elhangzóak – nem csak névelőben! – különböznek! Sőt, a dalokban olykor finomabb, érettebb a vers! Mondjuk: nem lehetett volna a végére átellenőrizni, átfésülni a szöveget? Vagy ezek már csak az én maximalizmusom kérdései? Tehát itt van egy lemez,  némi bít\beat, rak\rock, bít-újhullám\new wave, meg hasonló, elsősorban a múltszázad ’70-es ’80-as éveinek népszerű stílusaiban megfogalmazott dallal; és mégis korrektül a 2010-es évek hangzásában! A titok: a zenekar vezetője, a projekt kitalálója ebben érzi otthon s jól magát! (mellékesen: nekem is szívem csücske mindez, hisz ekkor voltam fiatal!)  Viszont nem nosztalgialemez készült! Sziámi azt énekli el, ami most is – számtalan elfoglaltsága mellett – megfogalmazódik benne. Nem egy József Attila, de figyelemre méltóan érzékeny költő-dalnok. Egyszerű dalokból áll a lemez, néha már közhelyes  – slágeres? – futamokkal. Időnként parádés hangzatokkal, hangulatokkal! Mindez elsősorban 2 muzsikus: Kirscner Péter (gitárok) és Duka László (hegedű) érdeme, akik játékukkal, hangszeres futamaikkal, rögtönzéseikkel élettel töltik meg a hangzást, szinte minden számban! Kirschnert már több zenekarból ismerhetjük (Orkesztra Luna, Európa Kiadó, Déja vu Revue, stb. ). Itt 9 szám zeneszerzőjeként és hangszerelőként volt még jelen (és ő volt a MűPa- koncert hangversenymestere is). De a lemez igazi meglepetése a dzsezkörökben is ismert, de klasszikuson át a cigányzenéig mindent játszó Duka szereplése jelentett számomra! A billentyűsökön szereplő Varga Orsolya (Orkesztra Luna, Európa Kiadó, stb.) korrektül megteremti a dalok akusztikus hátterét, de vezető szerephez csak 3 számban jutott! Ott viszont meghatározó a jelenléte!  Rajtuk kívül még Angler Ákos (dobok – URH, Kontroll, Sziámi, Anima, stb.), Magyar Péter (ütőhangszerek – Orkesztra Luna, Európa Kiadó, stb.) és Szeifert Bálint (basszusgitár – Madrián, Muriel) alkották – Sziámi mellett! – a zenekart! Nem kívánom most a 15 dalt végigelemezni, inkább csak a nekem tetszőekről szólnék pár szót! Kicsit elfogult is vagyok evvel a zenével (és most jönnek a dohogások!!!)! Magyar lévén nekem szempont az is, hogy az ének NE angolul szóljon! Vallom, hogy minden nyelv alkalmas zenére, és minden nyelven vannak dalok, melyek a beszélt hangok zeneiségén át az illetők lelkiségét is kifejezhetik. S azáltal, hogy mindenféle divatból, ostobaságból vagy kultúrgyarmatosítási indítékokból kifolyólag egyesek CSAK angolul hajlandóak színpadon énekelni: ez – sajnos! – nem csak az ő szociális problémájuk. A mi kultúránk – és az egész emberiségé! – szegényedik azáltal, hogy ostobaság okán, vagy a nemzetközi piacra való bejutás csalóka ábrándjával egyesek nem hajlandóak azon a nyelven megszólalni, amelyen a környezetük, a közönségük megértheti üzenetüket!! Én e gyakorlat ellen úgy védekezek, hogy NEM vásárolok olyan magyar hanghordozót, melyen legalább az ismertetőszöveg és a címek nincsenek magyarul feltüntetve! Még dzsezt\jazzt sem! És persze kerülöm azok zenéjét, akik nem a saját, eredeti nyelvükön énekelnek! Persze, a mondanivaló hiánya nagy úr, és könnyen el lehet ezt kenni az anglomániával! Szerencsére Sziámi versezete nem ken el! Ha néha angolul szól, akkor annak jelentősége van, a figyelemelkeltés mellett is! Néha meglepő nyelvi fordulatokkal, képzettársításokkal él! Nála a nyelv élő anyag! Hallgassuk csak meg – vagy olvassuk el! – figyelmesen, a Ködséta, a Futottak még, az Az a pénz, a Hanyatt, az Attól koldúl dalokat (itt: Szerelem címen!), https://www.youtube.com/watch?v=G4vvTzyrCSA vagy olvassuk a versben erősebb Akármerre mész-t, https://www.youtube.com/watch?v=M1ol-AsVJ5I illetve a zenével izgalmasabb A vágy pengéjén-t. https://www.youtube.com/watch?v=47MIcI5hmu4 Mint mondtam: a zenék egyszerűek, közérthetőek, szinte slágeresek. Néha viszont némely számok egymás zenei folytatásainak tűnnek azzal, hogy hangnemben, ritmikában, dallamfordulataikban szinte azonosak (mint az Angyalduett és az Egyszerű teremtés újhullámos regijei\reggaejei, melyeket én a lemezen nem egymás után raktam volna! https://www.youtube.com/watch?v=dhYqVrBR6fk   Azon kívül a strófás dalok néha már csasztuskajellegűek, ami a szocializmust is megélt hallgatókban – mint bennem is! – rossz szájízt eredményezhet! Müller Péter Sziámi kellemesen fanyar költészetével megint figyelemre-méltót alkotott! Sok finom fordulattal, nyelvi leleménnyel! Bár ez a zenei album a Testből Testbe zenei\szövegi magaslatait nem közelíti meg, azért kellemes hallgatnivaló. Szeressük ezért! https://www.youtube.com/watch?v=Z1d4g8IXgdM 2014. szeptember 06.                                         Libisch Károly




There are no comments

Add yours

Loading...