szomoru_bohoc

Slam poetrick

Van magyar stand up, ami teljesen zseniális

beállok én, a faszagyerek, elkezdek beszélni

mégpedig azt, amit mindenki ért, normális

majd mondok egy baszkit és elkezdek mosolyogni

nem is értem, miért kell mórickás könyvekből lopni

hisz mindenki röhög, mert ez teljesen pazar

még az ürülékes viccekre sem mondják, hogy “te, ez szar”.

 

Szóval jöttem slamelni, mert ez mégkirályabb

a viccek már lazábbak, mert verselni nehezebb

de a vers meg nem kell rímeljen,

miafasz, nem vagyok én a bretter körben.

 

  …

 

    mondom, hogy iszunk, és te bebaszol,

    de én székely vagyok, szóval engem meg se karcol

    udvarhely 95%-a magyar, 5%-a rendőr?

    a közönség ejsze az eredetiségtől bedől

 

    de az is lehet, hogy ko lozs vári vagyok teso

    és tudom azt, hogy a mai gadzsikák azér nem jok

    mert smink lemosásaik fogyokúrának mondhatok

 

    az is fennál, hogy Szatmárról jövök, tudod te

    ahonnan a villákban élő gengszter repperek,

    kiket naponta vizipisztollyal lőnek emberek

 

    …

 

Persze mindegy, hogy ki vagyok, honnan,

mivel a lopás nem az, amíg a tulaj be nem toppan

de a haverjaim sosem lépnének fel,

tehát botika továbbá is így slamel.

 

10 év múlva persze unalmas lesz e műfaj,

rímekbe fektetett gondolkozós faszság

de addig keresek én elég pénzt, nem baj

és aztán irány a Való Világ

 

De most tényleg,

lehetek a tévében bármi, miért ne?

A kultúra meg mehet a mekibe

mert nagyobb szégyen bölcsésznek lenni,

mint élő adásban pénisz propellerezni.

 

Persze mindez természetes,

ez a Kollektiv bölcsesség

e kerek világon a legszebb dolog,

mint egy tál mézes mázos édesség

mi után cukorbeteg sziv dobog.

másképp a magyar médiából nem lett volna a legkárosabb drog.




There are no comments

Add yours