LénárdBéla

Az én világom

My world – Az én világom!

Lénárd Béla és barátai lemezbemutatója a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében, 2016. június 5.

 plakát

         Közhely: mindenkinek van saját – belső – világa. Van, aki ebből ügyet csinál és közzéteszi, és van közöttük olyan ember is, aki mindezt művészetként teszi! Ezek a közzétételek persze lehetnek érdekesek, szépek; közömbösek; vagy akár zavaróak, zavarosak a szemlélőnek! Embere, művésze válogatja, hogy mit tár elénk. Zenészeknél meg amúgy divat a belső világot is felemlegetni…

         Dr. Lénárd Béla Cegléden praktizáló csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos. Szakmájában sikeres, elismert ember!  – Emellett muzsikus is.

Az 1949.-ben Cegléden született muzsikus-doktor fő hangszere a basszusgitár, de billentyűs hangszereken is „előfordul”. Zenei előéletében helyi erősségek (Kugli és Fókabácsi, András Tamás zenekara – vele az egyik Ki Mit Tud országos döntőjéig jutottak el! -, Petrik Memorial Band, stb.), de játszott Gyárfás István, Sárik Péter, Pleszkán Frigyes, László Attila társaságában is. A Magyar Jazz Szövetség egyik alapító tagja! A sima-dzsez {smooth jazz} stílushoz köthető zenét komponáló\előadó muzsikus elégedett, boldog ember – és talán barátai is azok – ; legalábbis ami a friss sugárlemezen hallható muzsikából kihallatszik! Ez a második, önálló lemeze…

A zenészek

A korongról hallható zenék, számok az orvos\zeneszerző saját élményanyagának tükrei még akkor is, hogy 4 tételnek Sárik Péter a hangszerelője. De menjünk sorban:

1.:     Boshporus: dob és cintányérgyár Törökországban; tulajdonképpen a Zidiljan-cég egyik utódcége, mert a tulajdonosi kör szétválása után az erősebb fél vitte magával a híres nevet. Kármán Sándor dobossal jártak a cégnél vendégségben! Ezen élmény zenei megfogalmazása a szám!

2.:     Dedicated to Mr. Károly Béres {Béres Károly úrnak ajánlva}: A ceglédi zeneiskola egykori karnagya, 80 év feletti tanára Lénárd Bélát is eredményesen tanította, és a lemezbemutatón is megjelent! – Klasszicizáló zongorabevezetés után a szám dallamvonalai a klarinét/gitár együttjátékára alapozva ringatnak el…

3.:     Circle {Kör}:  – Sárik Péter hangszerelése. László Attila gitározásával az előtérben, olykor latinos futamokkal, csacsacsás kiállással. Kellemes, finoman lebegő darab, izgalmas gitárszólóval, finom zongora és klarinéthangokkal…

Még a nézőtéren Kisfaludi istván fotója

4.:     Florida: Sárik Péter hangszerelése! A csapat hangzásában először hallhatjuk Perneczky Gábor tubázását. A helymegjelölés azt takarja, hogy Lénárd Béla ott – sógornőjénél járva, aki Florida államban él! – kezdte el a dalt komponálni. A témabemutatás zongorán, fuvola ellenpontozása mellett szólal meg, elektronikával megtámogatva, rövidke dobszólóval.

5.:     After the storm {Vihar után}: Az egyik legfinomabb dallam a lemezen. 2-szer játssza el a gitár a témát a refrén előtt: majd a variációs részek következnek, központban a gitár invenciózus szólójával. A visszatérésben a Sárik-futamok is feltűnnek, majd a kiállás előtt a gitár még újít a hangzáson egy kicsit! Igazán ihletett, pörgős, középtempójú szám.

6.:     Márton: Lénárd Béla 10 éves unokájának dala. A kedves dallam után feltételezhetjük, hogy a kisfiú is kedves, vidám gyerek! Lassútempójú, ereszkedő dallamvonalú ballada, rövidke refrénnel. Egyszerű, tisztavonalú dallamokkal a gitárrögtönzésre központosító szám.

Színpadon a zenekar Kisfaludi István fotója

7.:     For the memory of my friends {Barátaim emlékének}:Sárik Péter hangszerelésében! Lénárd Béla e balladával emlékezik azokra a zenészbarátokra, akik már nincsenek köztünk (Pleszkán Frigyes, Dr. Petrik András, stb.). Szerintem túlhangszerelt, szentimentális, kissé közhelyes fordulatokkal, „Szomorú vasárnap” hangulati visszatükröződéssel, idézettel. Nekem túl simulékony koktél-dzsez

8.:     Summer breeze {Nyári fuvallat}: az egyetlen darab, melyben Zonda Igor gitározik. Kellemes téma „gyorsacskán”, klarinét-zongora kettősére, latinos (bosszanóva-szerű) ritmusképlet felett a témájában. A refrénben a gitár veszi át a főszerepet, utána zongora-, klarinét-, dob- és akusztikusgitár-szóló következik. Hangulatos.

9.:     Wurlitzer {Zenegép}:Sárik Péter hangszerelése. Számomra idegesítően közhelyes darab, marimbával! Itt az udvarokba betolt tekerős zenegép – olykor a Wurlitzer-cég gyártmánya is előfordult! – hangulatából kaphatunk némi ízelítőt! Én a dobos játékát hallom legizgalmasabbnak! Ő különleges hangzatokat, ritmusokat produkált a háttérben!

10.:   Capriccio {Kaprisz}: bár klasszikus zenei műfaj a kaprisz – laza szerkezetű, többszólamú, de a fúgánál kötetlenebb hangszeres zene neve a XVII-XIX. században – : itt most egy langyos esti tengerparti koktélparti tangójaként szerepel. Hangulatos koktél-dzsez, témájában a klarinéttal a főszerepben, míg a míves szólót László Attila gitárján hallhattuk!

A lemezbemutató színpadán egyesével bemutatásra kerültek a zenekar tagjai. Együtt ültek a színpadon, de ez a csapat – így! – még sosem muzsikált együtt. Játékuk csak a stúdióban, a számok felvételekor bontakozhatott ki a zeneszerző és a hangszerelő irányításával. Mégis érdemes megismerkednünk a zenei előéletükkel!

Közülük talán legfontosabb a szintén ceglédi illetőségű Sárik Péter! Az 1972-es születésű muzsikus billentyűs hangszereken játszik. Saját zenekarán (trió) kívül Berki Tamás és Fábián Juli énekesekkel közös projektjei a legfontosabbak. Virtuóz zongorista és – szerintem! – a mai magyar dzsezzongorázás egyik legfontosabb, legkreatívabb alkotója, remek hangszerelő… Már a Petrik Memorial együttesben együtt zenélt Lánárd Bélával

László Attila gitáros a Jazztanszak\tanszék professzora, az iskolai nagyzenekar hangszerelője, vezetője. Az 1953-as muzsikus már majd 30 éve van jelen a magyar zenei életben (Kaszakő, László Attila Band, stb.). Egy 1992-es dzseztáborban ismerkedett meg a Lénárd Bélával, akivel azóta barátok! Amerikában Cserháti Zsuzsával koncerteztek, de együtt voltak Indiában is…

Kármán Sándor a híres-neves dzsezdobos, Kovács Gyula tanítványa volt vagy 5 évig. De aztán a család és a polgári életforma letérítette a főállású zenészségről. Lénárd Bélával még a Kugli és Fókabácsi együttesben jöttek össze (49 éve ismerik egymást!), de Petrik András hármasában is majd 15 évig muzsikáltak együtt. 1979-től a ceglédi dobkiállítások szervezője, majd 2000.-től már a dobmúzeum mindenese. A múlt század 90-es éveitől évente szervezi a ceglédi Dobos- és Ütős Gála rendezvényeit.

Perneczky Gábor klasszikus tuba-szakon végzett művész\tanár 1977-ben született Cegléden. Jelenleg Nagykőrösön és Cegléden tanít, továbbá a Ceglédi fúvószenekar tagja. Gyermekei által ismerkedett meg Lénárd Bélával. Szintén gyermekek által jöttek össze Fülöp Attila klarinét-tanárral, aki  – ceglédiként – Szolnokon tanít…

A vendégmuzsikusnak számító Zonga Igor gitárossal viszont kollégák: ő gyerekgyógyász Balassagyarmaton, és egy kongresszuson ismerkedtek össze…

Lénárd Béla a dallamos zenéket, a finoman ívelő melódiákat kedveli. S ebből erre a lemezre is jutott néhány szép példa. A számokat stúdióban, részenként vették fel, és még sosem játszották el együtt. Ennek ellenére,a hallható zene invenciózus örömzene.  A lemeznek viszont van 1 nagy hibája; hogy a bolti forgalomban csak a ceglédi Hanga-áruházban kapható! Tehát országosan szinte senki fog tudni róla, mint ahogy Lénárd Béla 2008-as, első lemezéről sem!

Bár láthatjuk, hogy az országos terjesztés gépezetébe bekerült lemezek sem biztosítottak arról, hogy – jelentősebb reklám nélkül! – bekerülnek a zenei köztudatba! Kívánom, hogy legyen ez a sugárlemez a ritka kivételek egyike! Talán a bemutatón megjelent nagyszámú érdeklő már sejthetett valamit!?

  1. VIII. 24.



There are no comments

Add yours