A lemez külseje

Volt már ilyen – Vonósnégyes és dzsez a BMC-lemezén

Valahogy furcsa a viszonyom alakult ki a vonósnégyesekhez! Kezdő  lemezgyűjtőként kizáró volt számomra az, ha egy korongon ez a hangszerösszeállítás\műfaj is megszólalt! Aztán szép lassan megkedveltem – például Bartók Béla négyesei hatására! – s mára már egyik kedvenc kamarazenei hangszerösszeállításommá lett. S e történésnek nem előzménye az, hogy a dzsezben és bítben [jazz és beat] mindig kerestem a vonóshangszereket –, elsősorban a hegedűt és csellót – és azok megszólaltatóit: később pedig a már kifejezetten hajtottam  is a vonósnégyesekre is. Példaként – és hogy NE menjek nagyon messze a magyar kötődésemtől – Seffer József párizsi zenekarát említem, melyet több évig egy vonósnégyes egészített ki, nagyszerű zenéket produkálva! Persze, ezen muzsika miatt a hagyományosabb dzsezhangzások és stílusok kedvelői kedvükre fanyaloghattak; szentségtörést kiáltva!

A magyar lemezkiadás mára egyik legjelentősebb hazai szereplője, a BMC egyik 2016-os lemezén is ilyen „szentségtöréssel” találkozhattunk! A Dejan Terzic-vezette Melanoia együttes és az iXi-négyes közös lemezén zömmel – 7 számból 5-ben! – Luzia von Wyl svájci szerző szerzeményei hallhatóak. Először néhány szó e sugárlemez alkotóiról:

img499

Dejan Terzic, a bosnyák születésű, 3 éves korától Nürnbergben élő német muzsikus először zongorázni tanult, majd 12-éves korától dobol. A nürnbergi konzervatórium után a würzburgi Zene Egyetemén diplomázott. 1990-95. között tagja volt Dusko Goyković vibrafonos horvát és német zenekarainak, de játszott együtt Marvin Smith, Bill Stewart, Duduka da Fonseca, Jimmy Cobb, Franco Ambrosetti, Enrico Rava, Bob Berg vagy a magyar Zoller Attila zenekaraiban. 2000. óta készít saját nevén lemezeket, illetve azóta működik zenekarvezetőként is. Melanoia zenekarát 2012-ben alapította. Alakulása óta ez a lemez a zenekar 3. albuma, melynek felvételeit a bajorországi Ludwigsburgban készítették 2015 március 1-2.-án. Terzic (dobok, ütőhangszerek) zenekarában Hayden Chisholm (szaxofon), Ronny Graupe (gitár) és Achi Kaufmann (zongora) szerepelt.

Az iXi  vonósnégyest – Quator iXiGuillaume Roy (mélyhegedű) és Régis Huby (1. hegedű) alapította 1994.-ben. A klasszikus repertoár kialakítása mellett fokozatosan kezdtek elkalandozni a dzsez [jazz] területére. Ez a Melanoia-val közös lemez a 7. albumuk. A négyes másik két tagja: Théo Ceccaldi (2. hegedű) és Atsushi Sakaï (cselló).

Quatuor IXI

Quatuor IXI

1985-ben született Luzia von Wyl svájci komponista, zongorista, zenekarvezető. Érettségi után a Berni és a Zürichi Művészeti Egyetemen tanult, majd a Luzerni Zenei Egyetemen szerzett mester-fokozatot zongora és zeneszerzés szakon 2011.-ben. Darabjait általában saját zenekarával mutatja be, de ír másoknak is darabokat, illetve részt vesz dzsezfesztiválokon is. Szenvedélye a dzsez és a kortársi zene minden formája!

img502

Még egy kis kitérő, melyre szükség lehet a lemez ismertetésénél: ez a dzsez műfajának meghatározása! Erről ugyan sokan sokfélét mondanak, és nekem is eléggé sarkított a véleményem. A dzsez számomra bármely hangszerösszeállításban és létszámmal megszólaltatott olyan zenemű, amely egy – általában egyszerűbb, dalformájú – téma bemutatása mellett hangszerelésében megírt vagy tényleges rögtönzéseket is tartalmaz egy olyan ritmusrészleg-játék felett, amely visszavezethető valamennyire szvinelő [swingin] eredetre!  A ritmusrészleg-játék a modern dzsezstílusokban a nagybőgő\dob\gitár\zongora együttese (de a klasszikus dzsezstílusok tuba\bendzsó\dob\zongora összeállítása is hasonló célt szolgál, stb). Tehát azonos dallamvonal, sorszerkezet mögötti ritmusrészleg-játék döntő lehet a műfaj azonosításánál: hogy dzsez [jazz], rak [rock], pank [punk], románc, sanzon vagy kortársi kamarazene stb. a hallott zenemű!

S most néhány gondolat a  lemezalbum 7 darabjáról, melyek mindegyike Luzia hangszerelése:

Oliam: markáns osztinátó téma, amely végigvonul az egész művön. Vonósok pengetve mutatják be, majd az érzékien finom szaxofon is bekapcsolódik. S  a téma újrateremtődik minden hangszeren, A zongora rögtönzése már szabad futamok sorozata – és a zene itt már dzsez is – , ami a végére kollektív rögtönzésbe torkollik. A leheletfinom szaxofon-improvizációnál megint visszaáll a témajátszás… Csodás darab, melyben legkevésbé a gitáros aktív. A ritmusrészlege alapján inkább dzsezes kamarazene

Red {Vörös}: mélyhegedűn, dobkísérettel, fantáziaként kezdődik, majd szintén „makacsul” (osztinátó): már a teljes vonósnégyes megszólalásában – hogy úgy mondjam; sok széthangzással.  Ezután szabad fantázia fhallható, szaxofon főszereplésével. Az osztinátó-rész visszatérése átvezeti a zenét egyfajta szabad-dzsezbe [free jazz], gitár, zongora és cselló-rögtönzéssel. A darab akár dzsez is lehetne, de a dobjáték csak az improvizációk alatt működik a ritmusrészleg tagjaként, egyébként meg szólisztikusan – olykor tolakodóan is! – zenél. Egy érzelmi bomba, érdekes hangzatokkal, erőteljes vonalvezetésű rögtönzésekkel.

Traum im traum {Álom-álom}: – Terzic-szám. Csilingelő xilofonos, dallamos, repetitív stílusú kezdés, vonós orgonapontok felett. A jellegzetes témaismételgetések a szaxofon játékával érzelemmel telnek meg s átértékelődik az egész, egyfajta kamaradzsez-hangzás jön létre (érdekesség: mindössze a dobos játszik dzsezesen itt). A kialakuló szabad fantáziarész – zongora-ütős páros-rögtönzés vonósnégyes variációjával a végére! – pedig finom, érzéki hangokon keresztül kanyarodik vissza a makacs témához. Szerethető, finom zene. E számot a Melanoia  már évek óta játssza…

Spechtony: modanám: repetitív dzsez (azaz a kortárszene minimalista irányának formai szabályszerűségeit a dzsez ritmusrészlegével ötvözi), parádés dobszólóval. A cselló a ritmusrészleg tagjaként vonósbasszust játszik… A szám maga kicsit egysíkú, fantasztikus hangzatokkal, együttállásokkal.

Melaton : (címében: az alvászavar elleni szer neve, mely a melatonin-hormon működésére hat). Szintén a dobos szerzeménye és már a Melanoia zenekar előző lemezén is rajta volt. Kissé eklektikus felépítésű darab, szakadozott gitárrögtönzéssel, a dobos – végig! – zaklatott futamaival, zongora-mélyhegedű- majd vonósnégyes-szólóval. Ez is fantasztikus hangzatok sorozata… Ebben számban játszik először jelentősebb futamokat a gitáros. Dzsezként induló és a közepére avantgard, erősen expresszivista kortárszenét hallhatunk! Mindenképp érdekes, furcsa zene.

Dawn [Reggel]: kollektív hangulatjelentés osztinátó-témán. Finom, érzéki, érzékeny zene (talán ballada): végig szabad variációsorozat – avagy repetitív kamarazene. A dobos finom hangulatokat kelt, – de nem ritmusrészlegként van jelen. Finom a gitárrögtönzés, csodásak avonósok. Leginkább NEM dzsez a lemezen.

Smoke [Füst]: Itt a hangszerek zajkeltő eszközként szerepelnek. Dzsez helyett itt inkább egy bít [beat] darab ritmusmenete szól; osztinátó vonósfutamok dominanciájával, tempólassulással. Szerintem ez a legkevésbé izgalmas – sőt uncsi! – száma a korongnak.

A lemezen hallható – számomra! – fantasztikusan izgalmas zene műfaji azonosítása nem mindig eredményez egyértelműen dzsezt. Az sem segíti a hallgatót a befogadásban, hogy ritmusok kavarognak, furcsa hangi együttállások hallhatóak, és nincs mögöttük olyan ritmusrészleg-játék, amely a zene a bonyolultabb futamain keresztülhúzza a hallgatót, mint a hagyományosabb dzsezekben. Szerintem a modern műzenei hangzatok, stílusok ismerete segít a csöppet sem egyszerű, mégis alapvetően gyönyörű zene befogadásában!

Legyen elég türelmünk, akaratunk hozzá, mert a megéri a kitartásunkat! És talán érdemes összevetnünk a mostani felvételeket vonósnégyes-nélküli zenékkel…

Libisch Károly                                                                                                                 Szolnok, 2017. február 3




There are no comments

Add yours