img521

A zenetudomány mostohagyereke

( néhány sor Simon Géza Gábor 2016. végén megjelent könyvéről)

           Az idén 70. életévében járó Simon Géza Gábor 38. kötete még 2016. decemberében jelent meg.  A 39. könyvét már januárban ismertettem, s most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum korona-téri színháztermében tartott könyvbemutató másik Simon-kötetére térnek ki! A 2017. január 06-i esemény harmadik kötetét nem SGG jegyezte…

A magyar kulturális sajtóban 1967-óta jelen lévő szerzőtől ez a könyv jól példázza munkásságának sokszínűségét, olykor ellenmondásosságát. Szerintem az sem véletlen, hogy e kötetnek elkészültéhez most SGG szakmai lektort is felkért (Binder Károly zongoraművész, a „dzseztanszék” rektora). A hossza-rövidebb cikkek mind Simontól valók, és e tematikus, zenetörténeti kötethez lettek írva, avagy átdolgozva. A tudományközi/feletti szemlélettel a dzsez/jazz magyarországi történetének 1920 és 1950 közötti szakasza eseményeiről kaphatunk morzsákat, nagyjából időrendi sorrendben.

Persze, akisebb nagyobb morzsák között azért 1-2 komolyabb falat is akad! Mondhatnám azt is, hogy a könyv egyik fő fejezetét az igen alapos, A jazz hatása a magyar irodalomra képezi. A teljes terjedelem majd 15%-at adó (28-oldalas) tanulmány ebben a témakörben – Olasz Sándor még a múlt században publikált írása után is! – nagyon sok érdekes, értékes összefüggést mutat, és számos új ismerettel gazdagíthat.

Kemény Simon: Jazz (1929.)

Kemény Simon: Jazz (1929.)

Azért a többi írás is komoly összefoglalót ad a korszak egyes témáiról! Így a film és dzsez kapcsolatóról, az első dzsezsztárojkról, az első magyar dzsezújságról, a magyarnyelvű dzsez-szakirodalomról, az Osztrák-Magyar monarchia regtájmjairól, a magyar rádió dzsezműsorairól, a képzőművészet és a dzsez kapcsolatáról, a magyar dzseziskolákról, a gramofonlemez kiadásról stb. is olvashatunk.

a 216-oldalas kiadvány 32 oldal színes képmellékletet, a Simonnál már szokásos diszkográfiai, bibliográfiai függelékek mellett név- és címmutatót, sugárlemez-mellékletet és angol-nyelvű összefoglalót is tartalmaz. Az alapos felkészüléssel és ismeretanyaggal a háttérben megírt kötet a magyar történelem, a magyar zenetörténet és a magyar művészettörténet fontos vagy akár alig ismert eseményeibe ad betekintést.

Kotta-címlap a reprodukciója könyvből

Kotta-címlap a reprodukciója könyvből

Nem csodálkoznék, ha néhány művészeti iskolában ajánlott tananyag is lenne. Mert a magyar dzseztörténet ismeretéhez így is megkerülhetetlen.

Külön ismertető kellene a könyv mellékleteként megjelent, 21-számos hanglemezről is (és a kibocsájtást hülye indokokkal és rosszindulatúsággal akadályozó ARTISJUS hozzáállásról!). Mert a lemez zömmel olyan felvételeket tartalmaz, amelyeknek az első megjelenésük óta eltelt 70-80 évben nem volt újrakiadásuk.

Tehát: fedezzük föl együtt Simon Gézával a XX. századi zenetörténet néhány kevésbé ismert fejezetét!

 

2017. Húsvét!

—————————————————–

Simon Géza Gábor:

A zenetudomány mostohagyereke – A jazz és hatása Magyarországon 1920-1950

Magyar Művészeti Akadémia – 2016. – 216 oldal.

img520c



There are no comments

Add yours

Loading...