bartókos002

Bartók-dolgozatok! – Gondolatok a BMC-kiadó új lemeze kapcsán

Az én zenetörténeti emlékezetemben Bartók Bélának fontos – nagyon fontos! – hely jutott! 1970-től kezdődően már magával-ragadott zenéjének embersége, őszintesége; erőteljessége melletti finomsága, tisztasága. Ezért töltött el mindig örömmel, ha más – nekem kedvenc! – műfajokban is felbukkant a muzsikája (először: az EMERSON-LAKE-PALMER, a BLOOD, SWEAT & TEARS, a MINI, a COLLEGIUM MUSICUM nevét említeném). Aztán – dzsezes! – érdeklődésem kiterjedésekor már az északiak zenéjében is felfedeztem műveit, hatását (többek közt a RENA RAMA és az OPPOSITE CORNER lemezein, de később, az akkori Nyugat-Németországban alkotó Dudás Lajos messzeható érdemeit Bartók-Liszt lemeze elkészítésével sem feledhetjük!)! Nagyjából 1978.-tól kezdtem el nem érteni a Bartók-örökösök korlátoltságát a világ egyik legnagyszerűbb zenésze műveinek a popularitás irányából jövő, értő – és értékes! – feldolgozások magyarországi letiltásával! Persze, a világ más részein leszarták ezt a hozzáállást, de a magyar zenekedvelők – a világon egyedüliként! – nem részesülhettek legális magyar felvételeken e zeneszerző-csoda alkotásainak ihletett, tiszteletteljes feldolgozásaiból (MINI, PANTHA RHEI; amiket hallottam is).

Mondanám, hogy mára már elhárultak az akadályok – a jogdíjkötöttségek lejárta miatt! – a kiadások elől. Megjelentek a Mini-művek (3 is), a kétszer is bezúzott PANTHA REI anyagok újra tervben vannak: így tehát elhárultak az itthoni akadályok a bartóki-életmű kisebb, fogyaszthatóbb darabjainak feldolgozása, majd azok kiadása elől! Mert – akárhogy nézzük is! – a dzsezesítésre (vagy poposításra) kerülő művek közül a nagyobb lélegzetű főművek nem rúghatnak labdába. Nincs olyan, hogy valamelyik együttes – mint 20 éve a BOHÉM RAGTIMA JAZZ-zenekar, amely a George Gershwin-féle Kék rapszódia regtájm-átirata előadásával lépett fel! – teljes versenyműveket, a Diverimentot vagy valamelyik vonósnégyest áthangszerelné és lejátszaná a maga műfajában! Bár a 2018. év elején a BMC égisze alatt megjelent Bartók impressions {Bartók-benyomások} lemezen a zenekari Koncsertó egy tétele szerepel – mintegy üdítő kivételként! Most tehát erről a lemezről mondanám el gondolataimat!

Először az előadókról pár szó!

Szandai Mátyás nagybőgős – klasszikus végzettsége ellenére – a dzsez talajáról indulva lett ismert zenész, Saját projektjei mellett évekig a Dresch–együttes tagjaként működött (köztük egy lemezfelvételen a dzsezlegenda Archie Sheppel is szerepelt). Mintegy  8 éve költözött Párizsba, ahol világsztárokkal is muzsikált együtt, többek közt Archie Shepp zenekarának bőgőseként is.

A hegedűs Mathias Lévy saját triója és négyese mellett nagyon sok zenésznek volt partnere már – és nagy népszerűséget vívott ki magának francia zenészkörökben! – addig, amíg 2012-ben meginvitálta Szandait is a kvartettjébe. Lévy szerint a rögtönző muzsikusoknak Bartók Béla nélkülözhetetlen alapot képez. Nyilván, klasszikus képesítése, ragyogó technikája, Bartók 44 hegedűduójának gyakorló ismerete mondatta ezt vele. S e zenéken át megfelelő ihletettséget és pontosságot tudott felmutatni a magyar zenei témák eljátszásakor is.

A 2 franciaországi muzsikus és a hozzájuk csatlakozó Lukács Miklós – a Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett cimbalmos – 2016.-ban játszott együtt először Bartók-darabokat. Persze, Lukács is megjárta a Szabados\Dresch-iskolát, de emellett művészi vénája sosem csorbult, hiszen Eötvös Péter (zeneszerző, karmester) produkcióinak is fontos szólistája. Számos hazai csoport, és saját zenekara játékával már kitörölhetetlenül beírta magát a magyar dzsez történetébe. S most a 3 klasszikus végzettségű művész egy különleges albummal kápráztatott el minket!

Talán elsőre: bárhogy csűröm-csavarom: a korongról hallható számok nagyobb része – inkább az egész! – NEM dzsez. A rögtönzésekben ugyan előfordulnak dzsezes futamok is, de én inkább a falusi táncházak zenekarainak modorát érzem, hallom a játékukon; persze, sokkal magasabb, kimunkáltabb, tökéletesebb szintem! De a lelkiségük ugyanaz. És persze Bartók is jelen van, mintha ő vezényelne, vagy a hangszerelések az ő újrateremtései lennének. Azon kívül Szanday és Lukács hozta azt a vérbeli cigánymuzikalitást is, amely a muzsikus-nemzedékek óta öröklődik ezen családoknál. Hogy úgy mondjam: az utolsó hajszáluk is muzsikus, és ez hallható is. Természetesen gördül ki kezük alól a muzsika, és szárnyal, mint a szabad madár!

A lemez hátsó oldala

A lemez műsoráról: a zenekari Koncsertó 4. tételén kívül csak rövidebb tételeket vagy önálló miniatúrákat hallhatunk, melyek forrásai: 44 duó hegedűre (1), Mikrokozmosz (5), Román kolinda dallamok (3), Román népi táncok(1). Van továbbá 3 eredeti, saját – kollektív – kompozíció a műsorban.

Az együttesnek – a nyitódarab és a versenymű-tétel kivételével, amelyek 2 vagy több dallamot állítanak a középpontba! – nem okozhatott komolyabb problémát az átíratok\feldolgozások elkészítése, mivel a bartóki (népi) témák a dzsezben is általános dalformák, azon belül is egyszakaszos formák voltak. A témabemutatások utáni időegységet szabad invencióikkal tölthették ki – mint a dzsezrögtönzéseknél! – , viszont a dzsez műfaját (is) meghatározó ritmusrészleg-játék nélkül. A témákhoz kapcsolódó népi ritmusképletek sem a dzsezkötődést eredményezik, inkább a táncházi muzsikálás és az avantgárd kamarazene közötti térbe helyezik a művek hangulatát. Innen nézve a 8., 10., 13. darab a lemez zenei csúcspontjait jelenti. Persze, a zenekarban valaki mindig játszik „valamilyen” ritmust, olykor bokázósan is, de nincs egyértelműen kijelölve a 3 szólóhangszer kísérőszerepe.

A már emlegetett zenekari versenymű 4. tétele eredetiben 3 dallamra épül, melyből a zenekar csak kettőt dolgoz be a darabjába. Nagy kár, mert épp a táncos (és igen erőteljes hangvételű) rész nélkül ez a feldolgozás – számomra – kissé erőtlen lett. Mint ahogy nem túl érdekes a két rövidebb saját szám sem (Hungarian survivals {Magyar túlélések}, Fractional heritage {Töredék örökség})! Viszont a Lento {=tempójelzés: Lassan} minden porcikájában méltó Bartók Béla szellemiségéhez; ezt akár ő is írhatta volna! Alapvetően én a 2.-5., 7., 8., 10., és 13. számot számítom a kedvenceim közé! (Nyolc a tizenháromból; tehát elég jó az arány…) Hangulatilag a lemez a meditatívabb hangulat (a 13. csúcs) és az igazán „szigorú”, kemény, táncos hangzások (itt a 8. a legtökéletesebb) közötti, elég széles skálán mozog. Ha tiszta szívvel, nyitott füllel hallgatjuk, akkor nem fog csalódást okozni! De elvárásokkal, előítéletekkel ne kezdjünk bele a hallgatásába!

Még egy gondolat. A BMC lemezeinek kísérőfüzete változó színvonalon és nyelveken tájékoztatja a lemezvásárlókat (és akad olyan is, amikor a magyarnyelvű tájékoztatás – eléggé el-nem ítélhető módon! – el is marad. Ehhez a lemezhez viszont Zipernovszky Kornél a kiadó átlagánál lényegesen tartalmasabb színvonalasabb kísérőszöveget írt, amiért külön köszönet illeti!


cím:                 Bartók impressions

kiadó:              BMC

lemezszám:     BMC CD 254 (2018.)

előadók:          Szandai Mátyás, Mathias Lévy, Lukács Miklós

zeneművek:     13 szám – 41’58”

felvétel:           BMC stúdió, 2017. február 8-10.

támogató:        NKA




There are no comments

Add yours

Loading...